Transmenu powered by JoomlArt.com - Mambo Joomla Professional Templates Club

Az alábbi cikkeink a debreceni DÁMA MAGAZINBAN jelentek meg.

2009. február 1.
A Debrecenben néhány hete lezajlott esküvői kiállítás alkalmából ismét aktuális a kérdés vajon érdemes-e házasságkötés előtt a házastársak vagyoni viszonyait szerződésben rögzíteni?

Az ember nem azért köt házasságot, hogy később elváljon, de a statisztikák szerint minden harmadik frigy válással végződik, életre szóló szerelem ide vagy oda a házassági vagyonjogi konfliktust jobb megelőzni. A házassági szerződés jogát a jogalkotás már jó ideje biztosítja, bár sokak tetszését mégsem nyerte el, mondván csak olyan párok kötnek szerződést, akiknek a kapcsolata nem bizalmon alapul. Manapság, amikor a kapcsolatba lépő pár tagjainál eltérő anyagi különbségek mutatkoznak, kimondottan ajánlatos szerződést kötni.
A házastársak egymás közötti vagyoni viszonyainak szerződéssel, a vagyonközösség általános szabályaitól eltérő rendezésére a családjogi törvény ad  lehetőséget.  
A szerződésben a felek meghatározhatják, hogy mely vagyon kerül a közös-, illetőleg a különvagyonba. Ahhoz, hogy a szerződés érvényes legyen annak közokiratba vagy jogi képviselő által ellenjegyzett magánokiratba foglalása szükséges.
Házassági szerződés tehát a házasság előtt és alatt is köthető, és nem csupán a már megszerzett, hanem a jövőben megszerezni kívánt vagyontárgyakra is irányulhat.
Minthogy a házassági vagyonjogi szerződére a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit is megfelelően alkalmazni kell, a szerződés utóbb módosítható, felbontható vagy megszüntethető. Ekkor is ügyelni kell azonban a szerződés alaki követelményeinek megtartására (pl. a módosítást is közokiratba kell foglalni).
Ha a felek között nem készült házassági szerződés, akkor a törvény betûje szerint kell eljárni. A családjogi törvény értelmében házasság megkötésével a házastársak között a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik.
Ennek megfelelően a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt

kivéve azt, ami valamelyik házastárs különvagyonához tartozik.
A házastárs különvagyonához tartozik:

A tizenöt évi házasságban való együttélést követően közös vagyonná válik az a különvagyonhoz tartozó tárgy is, amely a mindennapi közös életvitelt szolgáló, valamint a szokásos mértékû berendezési és felszerelési tárgy helyébe lép.
Közös vagyon körébe tartozik a különvagyonnak az a haszna is,

Közös vagyon továbbá a feltalálót, újítót, a szerzőt és más szellemi alkotást létrehozó személyt a házassági életközösség fennállása alatt megillető esedékes díj.

Nem a kapzsiság mutatója tehát, ha házassági szerződést köt párjával, hanem csak felkészülés a váratlan fordulatokra, nehogy a jólétből hirtelen kifosztottan padlóra kerüljünk. Az anyagi biztonság és a gyermekek jövője pedig kétségtelenül mindenki számára mérhetetlenül fontos.

Ez az e-mail c�m v�dett a spamkeres�kt�l, enged�lyezni kell a Javascript haszn�lat�t a megtekint�shez.

2009. február 15.
Elveszíthetem az állásomat a gazdasági válság miatt?

Bizonyára sokakban merül fel a fenti, az egyik levélíró által a napokban feltett kérdés.
Mint azt a gazdasági miniszter a napokban kifejtette számítani kell arra, hogy Magyarországon a következő hetekben ezres nagyságrendben szûnnek meg a munkahelyek. A gazdasági tárca adatai szerint hetente 1500-2000 munkahely szûnik meg a gazdasági válság miatt "Ez a folyamat gyorsulni fog, és rövid távon nem várható változás".
  A fentiek ellenére a munkavállalóknak nem árt tisztában lennie a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó hatályos szabályozással. A munkáltatónak ugyanis minden egyes felmondását írásban rögzített indokolással kell ellátnia, melyben azokat a konkrét tényeket, körülményeket, okokat kell megjelölnie, amelyre a felmondását alapította.
A felmondás indokának a munkavállaló képességeivel, a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, a munkáltató mûködésével kell összefüggésben állnia.
 
A felmondás okának világosnak és okszerûnek kell lennie.

A felmondási indok valóságának követelménye azt jelenti, hogy a tényeknek meg nem felelő indokolás esetén a munkáltatói felmondás eleve nem fogadható el. A felmondási oknak azonban valósága mellett egyszersmind okszerûnek is kell lennie. A tényeknek megfelelő felmondási indok okszerûségéből lehet ugyanis megállapítani azt, hogy az adott esetben a munkavállaló munkájára a munkáltatónál a felhozott indok következtében valóban nincs szükség, az okszerûsége teszi megalapozottá azt a munkáltatói nyilatkozatot, amelynek célja a munkaviszony megszüntetése.

  Nem elegendő tehát a munkáltatói felmondáshoz az az egyébként tényszerûen fennálló indok, amelyből elfogadhatóan nem lehet arra következtetni, hogy miatta a munkavállaló munkájára a munkáltatónál a továbbiakban nincs szükség.

  Olyan felmondás esetén, amelynek indokolása arra hivatkozik, hogy a munkáltatónál történt átszervezés, illetve létszámleépítés miatt a munkavállaló munkaköre megszûnt, egy esetleges munkaügyi jogvitában csupán a munkakör megszûnésének a tényét, szükséges megvizsgálni. Nem lehet vizsgálni azonban azt, hogy az átszervezés célszerû volt-e, illetve hogy a munkáltató miért az érintett munkavállaló munkaviszonyát mondta fel, s miért nem valamely azonos munkakört betöltő munkatársának munkaviszonyát szüntette meg.
  Vita esetén a munkáltatót terheli annak bizonyítása, hogy az írásban közölt felmondási ok helytálló. Nincs helye olyan új felmondási okok bizonyításának, amelyek közlése a felmondásban nem történt meg.
Mindezek alapján megállapítható, hogy a munkáltatói rendes felmondásnak számos, a jogszabály által támasztott követelménynek meg kell felelnie, mely szerint a gazdasági válságra történő hivatkozás önmagában nem elegendő.
Kevés munkáltató van ugyanakkor tisztában azzal, hogy a gazdasági esés következtében átmenetileg nehéz helyzetbe jutott munkáltatóknak, a munkahelyek megőrzése érdekében, az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány által meghirdetett pályázat keretében lehetősége van a foglalkoztatás megőrzésének támogatására.

Ez az e-mail c�m v�dett a spamkeres�kt�l, enged�lyezni kell a Javascript haszn�lat�t a megtekint�shez.
 

2009. március 1.
Mit tehetünk, ha a gazdasági válságra, illetve egyéb indokokra való hivatkozással megtagadják jogos követelésünk kifizetését?

Magyarországon a vállalkozási szférában mind a mai napig többszázmilliárd forintra becsülhető a körbetartozások mértéke, de mit tehetünk ennek elkerülése érdekében?

Első és talán legfontosabb lépés a megelőzés. A mai gazdasági helyzetben megengedhetetlen, hogy az ember bárkinek - legyen az akár közeli hozzátartozója – írásbeli szerződés, illetve megállapodás nélkül adjon át bármekkora pénzösszeget, árut vagy teljesítsen bármilyen viszterhes szolgáltatást. Szerződéskötés előtt minden esetben informálja le az Önnel szerződő felet! Erre gazdálkodó szervezetek esetén a legjobb és legegyszerûbb módszer a cég cégkivonatának megtekintése. A cégkivonatból kiderül, hogy a cég valójában létezik-e, nem áll felszámolási, csőd vagy végelszámolási eljárás alatt, valamint, hogy indult-e ellene végrehajtási eljárás.

Abban az esetben, ha a követelése már fennáll a követelésbehajtás alábbi módszerei közül érdemes választania.

1. Ügyvédi felszólító levél kiküldése.
2. Fizetési meghagyásos vagy peres eljárás indítása
3. Felszámolási eljárás indítása

1. Ügyvédi felszólító levél

Az ügyvédi felszólító levél a követelésbehajtás igen hatékony, egyszerû, és olcsó eszköze. Lényege, hogy hatására adósa meggyőződhet arról, hogy tartozásával jogi szakértő foglalkozik, így amennyiben nem kívánja magát egy hosszan elhúzódó, költséges jogi procedúrának alávetni érdemes tartozását mielőbb rendezni.

2. A Fizetési meghagyásos eljárás

Fizetési meghagyás útján a követelését a bírósági peres eljárásnál gyorsabban, olcsóbban érvényesítheti. A fizetési meghagyásos eljárás kisebb összegû követelés, vagy követelések esetén jelentősen hatékonyabb a polgári peres eljárásnál, különösen abban az esetben, ha a követelés jogilag alátámasztott, tehát szerződés, illetve befogadott számla tartozik hozzá. Ezekben az esetekben a fizetési meghagyás iránti kérelmek mintegy fele jogerőre emelkedik!

A fizetési meghagyásos eljárás tehát olyan nemperes eljárás amelyben a bíróság a hitelező  egyoldalú kérelmére az adóst – a bizonyítási eljárás mellőzésével a kérelmedben foglalt követelés teljesítésére vagy azzal szembeni ellentmondásra hívja fel.

Kizárólag fizetési meghagyás útján érvényesíthető a pénz megfizetésére irányuló olyan követelés, amelynek az összege a 200.000 forintot nem haladja meg. A bíróság azonban csak akkor tudja kibocsátani a fizetési meghagyást, ha az adós lakóhelye, tartózkodási helye, székhelye ismert.

A fizetéses meghagyásos eljárás illetékköteles, melynek mértéke a követelt összeg 3%-a, de legalább 3.000 forint, legfeljebb 450.000 forint, melyet az eljárás megindításakor köteles vagy illeték formájában leróni.

A fizetési meghagyást a bíróság az adós részére továbbítja, aki ez ellen ellentmondással élhet (például: a fizetési meghagyásban foglaltaknak nem kíván eleget tenni, az abban megjelölt tartozását nem ismeri el, stb.) Ennek sajnos az a jogkövetkezménye, hogy megakadályozza a fizetési meghagyás jogerőre emelkedését és a fizetési meghagyásos eljárást polgári perré alakítja át.

A jogerős fizetési meghagyásnak ugyanaz a hatálya, mint az ítéletnek, tehát az így megítélt összeget végrehajtási eljárás keretében lehet az adóstól behajtani.

3. A felszámolási eljárás

Ezen lehetőség értelemszerûen csak akkor áll rendelkezésünkre amennyiben az adósunk gazdálkodó szervezet. Az eljárás szabályai tehát magánszemélyekre, illetve az egyéni vállalkozókra nem terjednek ki.

A felszámolási eljárás olyan eljárás, melynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők (akinek tartozik) a törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek. A felszámolást elrendelő bírósági végzés meghozatalának alapvető feltétele, hogy az adós fizetésképtelen legyen.

Az adós akkor fizetésképtelen, ha:
- szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 15 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólítására sem teljesítette, vagy
- a jogerős bírósági határozatban megállapított teljesítési határidőn belül tartozását nem egyenlítette ki, vagy
- a vele szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt, vagy
- a fizetési kötelezettségét a csődeljárásban kötött egyezség ellenére nem teljesítette.

Amennyiben adósa nem kívánja cégét felszámoltatni a felszámolási eljárás megindításáról való tudomásszerzését követő legkésőbb 30 napon belül kénytelen tartozását kiegyenlíteni.
Abban az esetben, ha adósa valóban fizetésképtelen megindul ellene a felszámolási eljárás, melyben követelését hitelezői igényként érvényesítheti.

Tapasztalat alapján elmondható, hogy a felszámolási elrendelését követően nagyon csekély annak valószínûsége, hogy a felszámolási eljárás jogerős befejezése után – amely szintén akár egy éven túl is eltarthat – pénzhez jusson, így ezen eljárást akkor hatékony megindítani, ha álláspontunk szerint a cég valójában nem akar felhagyni mûködésével.

A felszámolási eljárás megindításáért 50.000 Ft. illetéket, valamint 25.000 Ft. közzétételi díjat kell fizetni.

Ez az e-mail c�m v�dett a spamkeres�kt�l, enged�lyezni kell a Javascript haszn�lat�t a megtekint�shez.

2009. március 15.
Cégalapítás 1 rész.

Mit érdemes tudni a cégalapítással kapcsolatos változásokról, illetve milyen céget érdemes alapítani?

Válság ide, válság oda, a cégalapítási kedv töretlen - derül ki az Opten céginformációs szolgálat adataiból. Februárban 4341 új céget jegyeztek be, a tavaly februári 4208-cal, illetve a 2007-es 2800-zal szemben. "Nem túlzás azt állítani, hogy hazánkban a cégalapítás túl egyszerû. A belépési korlátok alacsonyak, az ellenőrzés minimális" - véli az Opten stratégiai igazgatója.

A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) szerint ma Magyarországon a következő gazdasági társaság formák léteznek: Közkereseti Társaság (Kkt.), Betéti Társaság Bt.) Korlátolt Felelősségû Társaság (Kft.), Részvénytársaság (Rt.).

A cégalapítás elhatározásakor a legfontosabb kérdés a társasági forma meghatározása.

Elmondható, hogy az összes cégalapítás mintegy 90 %-át a Bt. és a Kft. teszi ki, ezek közül pedig a – 2007. szeptemberi változásoknak köszönhetően – a Kft. örvend a legnagyobb népszerûségnek.

Mik is tehát a legfontosabb különbségek a Bt., illetve a Kft. között?
A törvény szerint a „betéti társaság létesítésére irányuló társasági szerződéssel a társaság tagjai üzletszerû, közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget oly módon, hogy legalább egy tag felelőssége a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségekért korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges, míg legalább egy másik tag csak a társasági szerződésben vállalt vagyoni betétje szolgáltatására köteles, a társaság kötelezettségeiért azonban - a törvényben meghatározott kivétellel - nem felel.”
Ezzel szemben a „korlátolt felelősségû társaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegû törzsbetétekből álló törzstőkével (jegyzett tőkével) alakul, és amelynél a tag kötelezettsége a társasággal szemben csak törzsbetétének szolgáltatására és a társasági szerződésben esetleg megállapított egyéb vagyoni hozzájárulás szolgáltatására terjed ki. A társaság kötelezettségeiért - törvényben meghatározott kivétellel - a tag nem felel.”
A fentiekből megállapíthatóan a két társasági forma közötti legnagyobb különbség a tagok felelősségében van, mely szerint a Bt. beltagjának felelőssége a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségekért korlátlan, míg a Bt. kültgja, illetve a Kft. valamennyi tagja kizárólag vagyoni betétjének, illetve törzsbetétjének erejéig felel a társaság kötelezettségeiért. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a cég esetleges fizetésképtelensége esetén - törvényben meghatározott kivétellel – kizárólag a Bt. beltagja tarthat attól, hogy cége tartozását a magánvagyonából is kielégíthetik.
A fentiek alapján megállapítható, hogy a Kft. egy sokkal biztonságosabb társasági forma.
További lényeges különbség a két társasági forma között, hogy kizárólag a Kft. rendelkezik önálló jogi személyiséggel.

A hatályos törvény szerint Bt. alapításához, valamennyi tagnak kell vagyoni betétet szolgáltatnia azonban ennek összege nincs meghatározva, tehát akár néhány tízezer forinttal is megalapítható a társaság.
Korlátolt Felelősségû Társaság törzstőkéje az egyes tagok törzsbetéteinek összességéből áll. A törzstőke összege nem lehet kevesebb ötszázezer forintnál.
A törzsbetét a tagok vagyoni hozzájárulása, amely pénzbeli, illetve nem pénzbeli hozzájárulásból áll.
A tagok törzsbetétei különböző mértékûek lehetnek, az egyes törzsbetétek mértéke azonban nem lehet kevesebb százezer forintnál. A törzsbetétnek forintban kifejezettnek és tízezerrel maradék nélkül oszthatónak kell lennie.
A társaság bejegyzésére csak azután kerülhet sor, ha a bejegyzési kérelem benyújtásáig minden egyes pénzbeli hozzájárulásnak legalább a felét a társaság javára befizették. Ez történhet a Társaság pénztárába, illetve számlavezető bankjába történő befizetés útján.

Következő számunkban arra a kérdésre adunk választ, hogy lehetséges-e ma Magyarországon egy órán belül céget alapítani, illetve, hogy milyen költségekkel jár a cégalapítás?

Ez az e-mail c�m v�dett a spamkeres�kt�l, enged�lyezni kell a Javascript haszn�lat�t a megtekint�shez.

2009. április 5.
Cégalapítás 2 rész.

Mint azt előző számunkban megígértük a cégalapítással foglalkozó második cikkünkben a Kft. alapítás gyakorlati kérdéseire adunk választ.

Mennyi idő alatt jegyzik be a cégemet?
„Reggel egy fantasztikus üzleti lehetőség ötletével ébredtem, estére pedig már az új cégem ügyvezetője voltam!” 
A fenti állítás ma már elképzelhető. Abban az esetben, ha valamennyi okiratot be tudjuk szerezni az adott napon, és a 15.000 Ft-os illeték megfizetéséről szóló igazolás is rendelkezésünkre áll az új cégünk a cégbírósághoz történő benyújtást követően már előtársaságként, akár tevékenységet is folytathat. A cégbíróságnak pedig a benyújtást követő 1 órán belül már a cég bejegyzéséről is határoznia kell.
Költségek:
Az egyszerûsített cégeljárásnak köszönhetően a cégalapítás költsége jelentősen lecsökkent, ami azt jelenti, hogy az ügyvédi munkadíjon felül fizetendő  illeték, valamint közzététel költségének  összege a korábbi 125.000 Ft. helyett mindössze 15.000 Ft-ba kerül.
Igaz, hogy a törzstőkét nem kell a bankba befizetni?
Nem. Bár a cég alapításakor elegendő, ha a törzstőke meglétéről a cég ügyvezetője nyilatkozik, a társaság bejegyzését követő 8 napon belül a törzstőke összegét a társaság bankszámlájára be kell fizetni.
Milyen adatokra, iratokra van szükségem a Kft. alapításához?
  
Adatok
- tagok adatai (név, születési név, lakcím, születési hely, idõpont, anyja neve, személyigazolvány száma)

- a társaság székhelyének címe (ha telephely, fióktelep van, akkor annak a címe is)

- a társaság elnevezése (a cégnévnek különböznie kell a már bejegyzett cégnevektõl, ezért igény esetén a név megválasztásában segítünk)

- a társaság fõ tevékenysége és azon egyéb tevékenységi körei, melyeket a társaság a cégjegyzékben szerepeltetni kíván

- ügyvezető (a társaságot képviselő személy) megnevezése, személyi adatai

- amennyiben könyvvizsgálóra, illetve felügyelőbizottságra is szükség van azok személyi adatai

A fentieken túl az alábbiakat kell eldönteni
- az egyes tagok törzsbetétjének összege (minimum 100.000 Ft.)

- készpénz-apport aránya
Szükséges okiratok
- személyigazolvány, lakcímkártya

- székhely, (telephely, fióktelep) használat jogszerûségét igazoló okirat (ez általában az ingatlan tulajdoni lapja, illetve a tulajdonos használathoz hozzájáruló nyilatkozata)

Dr. TIHANYI ÜGYVÉDI IRODA

4029 Debrecen, Busi u. 2.

Tel.: 06-70-234-6374

e-mail: Ez az e-mail c�m v�dett a spamkeres�kt�l, enged�lyezni kell a Javascript haszn�lat�t a megtekint�shez.