Irodánk vállalja alapítványok, egyesületek, egyéb társadalmi szervezetek alapító okiratának elkészítését, módosítását, teljes körû jogi képviseletét.
Hogyan hozható létre egyesület?
1. Mi az egyesület?
Az egyesülési jog mindenkit megillető alapvető szabadságjog, amely alapján mindenkinek joga van arra, hogy másokkal szervezeteket, illetőleg közösségeket hozzon létre vagy azok tevékenységében részt vegyen.
Az egyesület olyan - az egyesülési jog alapján - önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely az alapszabályában meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik és céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét. Az egyesület önálló jogi személy, jogokat szerezhet és kötelezettségek terhelhetik, tartozásaiért saját vagyonával felel.
A tagok - a tagdíj megfizetésén túl - az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
2. Kik hozhatnak létre egyesületet?
Egyesületet magánszemélyek, jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei hozhatnak létre [1989. évi II. törvény 2. § (1) bekezdés]. Az alapító tagok lehetnek csak magán vagy csak jogi személyek, de alapítható egyesület úgy is, hogy az alapítók között vegyesen magán és jogi személyek is vannak. Az alapító tagoknak az alapításkor mindig jelen kell lenniük, megbízás alapján alapító tagként nem lehet eljárni.
3. Hogyan hozható létre egyesület?
Egyesület akként alakulhat, ha legalább tíz alapító tag a szervezet megalakítását kimondja, alapszabályát megállapítja, ügyintéző és képviseleti szerveit megválasztja. Az egyesület bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre, a nyilvántartásba vétel nem tagadható meg, ha az alapítók a törvényi feltételeknek eleget tettek. Az egyesület megalakításához az alapító tagoknak alakuló ülést kell tartaniuk, amelyről jegyzőkönyv készül és amelyen elfogadják az egyesület alapszabályát. Az alapszabályban rendelkezni kell az egyesület:
a. nevéről (az egyesület nevének különböznie kell azoknak a korábban nyilvántartásba vett egyesületeknek a nevétől, amelyek azonos területen tevékenykednek);
b. céljáról (az egyesülési jog gyakorlása nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetőleg kizárólagos birtoklására, nem valósíthat meg bûncselekményt és bûncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével. Egyesület egyebekben minden olyan tevékenység végzése céljából alapítható, amely összhangban áll az Alkotmánnyal és amelyet törvény nem tilt. Egyesület elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység végzése céljából nem alapítható, továbbá az egyesülési jog alapján fegyveres szervezet nem hozható létre);
c. székhelyéről (a székhelyként használni kívánt ingatlan tulajdonosának hozzá kell járulnia ahhoz, hogy az egyesület az adott ingatlant székhelyeként használhassa);
d. szervezetéről (az egyesületnek rendelkeznie kell legfelsőbb szervvel, továbbá ügyintéző és képviseleti szervvel. Az alapszabálynak meg kell állapítania, hogy mely kérdések tartoznak a legfelsőbb szerv hatáskörébe. Az egyesület legfelsőbb szerve általában az összes tag közössége (közgyûlés), vagy a tagok által közvetlenül, illetve közvetett úton választott testület lehet.
e. vagyonáról (nem kell összegszerûen meghatározni az egyesület vagyonát, elégséges a források megjelölése, és a tagok tagdíjfizetési kötelezettségének kimondása. A tagdíj konkrét összegét nem kötelező az alapszabályba foglalni, azt az alakuló közgyûlés jegyzőkönyve is tartalmazhatja).
A nyilvántartásba vétel iránti kérelmet erre rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani az egyesület székhelye szerint illetékes megyei bírósághoz, illetve Budapesten a Fővárosi Bírósághoz. A kérelemhez legalább az alábbi iratokat kell csatolni:
- az egyesület alakuló ülésének jegyzőkönyvét
- az alakuló ülés jelenléti ívét tagok nevével, lakóhelyével és aláírásával,
- az egyesület alapszabályát,
- az ügyintéző és képviseleti szerve tagjainak a tagság elfogadására és a jogszabályban meghatározott követelményekre vonatkozó nyilatkozatát,
- a székhelyhasználat jogcímét igazoló okirat másolatát.
4. Hogyan mûködik az egyesület?
Az egyesülethez annak megalakulása után - az alapszabályban meghatározott feltételekkel - szabadon lehet csatlakozni, illetve a tagok szabadon kiléphetnek az egyesületből. A tagság létszáma ugyanakkor nem csökkenhet a megalakuláshoz szükséges minimum létszám, azaz 10 fő alá.A társadalmi szervezet tagja
részt vehet a társadalmi szervezet tevékenységében és rendezvényein;
választhat és választható a társadalmi szervezet szerveibe;
köteles eleget tenni az alapszabályban meghatározott kötelességeinek.
A társadalmi szervezet valamely szervének törvénysértő határozatát bármely tag - a tudomására jutástól számított 30 napon belül - a bíróság előtt megtámadhatja. A társadalmi szervezet legfelsőbb szervének hatáskörébe tartozik:
az alapszabály megállapítása és módosítása;
az évi költségvetés meghatározása;
az ügyintéző szerv évi beszámolójának elfogadása;
a társadalmi szervezet más társadalmi szervezettel való egyesülésének, úgyszintén feloszlásának kimondása;
döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket az alapszabály kizárólagos hatáskörébe utal.
A 2. és 3. pontokban foglaltakat az alapszabály - a mûködés megkönnyítése érdekében - a legfelsőbb szerv helyett a szervezet más szervére bízhatja.Az alapító tagoknak az alapszabályban pontosan meg kell határozniuk az ügyintéző és képviseleti szerv tagjainak létszámát, valamint az egyesület szervezeti egységeinek - legfelsőbb szerv, ügyintéző-, képviseleti szerv - határozatképességének feltételeit, a határozatok elfogadásához szükséges szavazati arányokat.A társadalmi szervezet ügyintéző és képviseleti szervének tagja az lehe, aki a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva, és
magyar állampolgár,
a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy
a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik.
Az alapszabálynak az egyesület képviseletéről is rendelkeznie kell, személy szerint ki kell jelölni azt a személyt (az egyesület elnökét), aki a képviseletre jogosult, aki az egyesület nevében írásbeli kötelezettséget vállalhat, vagy a számlavezető pénzintézetnél aláírhat. A képviseleti, illetve az aláírási jog gyakorlása lehet önálló vagy a testület más tagjaival együttes.Az alapítvány mûködése felett az ügyészség törvényességi felügyeletet gyakorol.
5. Hogyan szûnik meg az egyesület?
Az egyesület megszûnik, ha
- feloszlását vagy más egyesülettel való egyesülését a legfelsőbb szerve kimondja;
- az arra jogosult szerv feloszlatja, illetőleg megszûnését megállapítja.
A társadalmi szervezet megszûnése esetén - a hitelezők kielégítése után - vagyonáról az alapszabály előírása, vagy a legfelsőbb szervének döntése szerint kell rendelkezni. Ha a társadalmi szervezet feloszlatással szûnt meg vagy megszûnését állapították meg, és a vagyon hovafordításáról nem történt rendelkezés, vagyona a hitelezők kielégítése után állami tulajdonba kerül és azt közérdekû célra kell fordítani.
