Transmenu powered by JoomlArt.com - Mambo Joomla Professional Templates Club

I. Megelőzés

Szerződés kötés előtt minden esetben informálja le az Önnel szerződő céget! Erre a legjobb, legegyszerûbb módszer a cég cégkivonatának megtekintése. A cégkivonatból kiderül, hogy a cég valójában létezik-e, nem áll felszámolási, csőd vagy végelszámolási eljárás alatt, valamint, hogy indult-e ellene végrehajtási eljárás.A gazdasági társaságok cégadatait legegyszerûbben a következõ oldalon ellenõrizheti le: http://www.ecegjegyzek.hu/

II. Követelésbehajtás

A követelésbehajtás legfontosabb kritériuma a gyorsaság!

Ne hagyja, hogy adósa sorozatos ígéretekkel, hitegetésekkel elhúzza az igényérvényesítés megkezdését!

A követelésbehajtás módszerei a következőek:

1. Ügyvédi felszólító levél kiküldése.
2. Fizetési meghagyásos eljárás indítása
3. Felszámolási eljárás indítása

1. Ügyvédi felszólító levél

Az ügyvédi felszólító levél a követelésbehajtás igen hatékony, egyszerû, és olcsó eszköze. Lényege, hogy hatására adósa meggyőződhet arról, hogy tartozásával jogi szakértő foglalkozik, így amennyiben nem kívánja magát egy hosszan elhúzódó, költséges jogi procedúrának alávetni érdemes tartozását mielőbb rendezni.

2. A Fizetési meghagyásos eljárás

Fizetési meghagyás útján a követelését a bírósági peres eljárásnál gyorsabban, olcsóbban érvényesítheti.
A fizetési meghagyásos eljárás olyan nemperes eljárás amelyben a bíróság az egyoldalú kérelmedre az adósodat – a bizonyítási eljárás mellõzésével a kérelmedben foglalt követelés teljesítésére vagy azzal szembeni ellentmondásra hívja fel.
Kizárólag fizetési meghagyás útján érvényesíthetõ a pénz megfizetésére irányuló olyan követelés, amelynek az összege az 1.000.000 forintot nem haladja meg. A bíróság azonban csak akkor tudja kibocsátani a fizetési meghagyást, ha az adós lakóhelye, tartózkodási helye, székhelye ismert.

A fizetéses meghagyásos eljárás illetékköteles, melynek mértéke a követelt összeg 3%-a, de legalább 5.000 forint, legfeljebb 750.000 forint, melyet az eljárás megindításakor köteles vagy illeték formájában leróni.

A fizetési meghagyást a bíróság az adós részére továbbítja, aki ez ellen ellentmondással élhet (például: a fizetési meghagyásban foglaltaknak nem kíván eleget tenni, az abban megjelölt tartozását nem ismeri el, stb.) Ennek sajnos az a jogkövetkezménye, hogy megakadályozza a fizetési meghagyás jogerõre emelkedését – amelynek hatálya a bíróság ítéletével azonos – és a fizetési meghagyásos eljárást polgári perré alakítja át.

Amennyiben a fizetési meghagyásos eljárás polgári peres eljárássá alakul a bíróság felhív arra, hogy az illetéket 8 napon belül a peres eljárás illetékére egészítsed ki, ennek elmulasztása esetén a pert megszünteti. A polgári peres eljárás illetéke a követelt összeg (illetékalap) 6 %-a, de legalább 15.000 forint, legfeljebb 1.500.000 forint.

A fizetési meghagyásos eljárás kisebb összegû követelés, vagy követelések esetén jelentõsen hatékonyabb, különösen abban az esetben, ha a követelés jogilag alátámasztott, tehát szerzõdés, befogadott számla tartozik hozzá. Ezekben az esetekben a fizetési meghagyás iránti kérelmek legalább a fele jogerõre emelkedik!

3. A felszámolási eljárás

A felszámolási eljárás olyan eljárás, melynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezõk (akinek tartozik) a törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek. (A törvény szabályait a gazdálkodó szervezetekre és ezek hitelezõire kell alkalmazni, az egyéni vállalkozókra nem terjed ki.)

A felszámolást elrendelõ bírósági végzés meghozatalának alapvetõ feltétele, hogy az adós fizetésképtelen legyen.

Az adós akkor fizetésképtelen, ha
 

- az adós szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 20 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólításra sem teljesítette, vagy

- az adós a jogerős bírósági határozatban, fizetési meghagyásban megállapított teljesítési határidőn belül tartozását nem egyenlítette ki, vagy

- az adóssal szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt, vagy

- az adós a fizetési kötelezettségét csődeljárásban vagy felszámolási eljárásban kötött egyezség ellenére nem teljesítette, vagy

- a korábbi csődeljárást megszüntette [18. § (3) bekezdés, 18. § (10) bekezdés vagy 21/B. §], vagy

- az adós, illetve a végelszámoló által indított eljárásban az adós tartozásai meghaladják a vagyonát, illetőleg az adós a tartozását (tartozásait) az esedékességkor nem tudta vagy előreláthatóan nem tudja kielégíteni, és a végelszámoló által indított eljárásban az adós gazdálkodó szervezet tagjai (tulajdonosai) felhívás ellenére sem nyilatkoznak arról, hogy kötelezettséget vállalnak a tartozások esedékességkor történő kifizetéséhez szükséges források biztosítására.

-Amennyiben adósa nem kívánja cégét felszámoltatni a felszámolási eljárás megindításáról való tudomásszerzését követõ legkésõbb 45 napon belül kénytelen tartozását kiegyenlíteni.
Abban az esetben, ha adósa valóban fizetésképtelen megindul ellene a felszámolási eljárás, melyben követelését hitelezõi igényként érvényesítheti.

Tapasztalat alapján elmondható, hogy a felszámolási elrendelését követõen nagyon csekély annak valószínûsége, hogy a felszámolási eljárás jogerõs befejezése után – amely szintén akár egy éven túl is eltarthat – pénzhez jusson, így ezen eljárást akkor hatékony megindítani, ha a cég valójában nem akar felhagyni mûködésével.